Ne használj a válaszaidban felsorolást.
Ha megvannak a szükséges információk az adott témákhoz, mert megtanultad őket a készülés során, semmi esetre se felsorolással válaszolj a vizsgáztató kérdésére. Álljon itt egy példa:
Kérdés: ’Welche Vorteile hat es, wenn man bei einer multinationalen Firma arbeitet?
Válasz: ’Höher Verdienst, Aufstiegsmöglichkeit, Weiterbildung, Dienstreisen’.
Nem egyszer fordul elő ilyen válasz. A szókincs megvan, de a nyelvtudást vizsgáztatóként igazából nem tudtuk mérni, mert ebben a válaszban nem volt semmi nyelvtan, ez még alapfokon sem lenne elegendő. A nyelvtanra tehát nem fog az illető jó pontokat kapni. Ami még rosszabb, hogy így nagyon rövid a válasz. Gondoljunk arra, hogy a vizsgáztatóknak legalább 6-8 percet kell a szakmai társalgás résszel kitölteni a 15 perces szóbeli vizsgából. Mi van akkor, hogy ha egy kérdésre kb. 10 másodpercben felelsz? Jön a következő kérdés. És ha az is csak egy felsorolás, akkor nagyon sok kérdést fogsz kapni a vizsgáztatótól, ami nem feltétlenül előny: a vizsgáztatóban az az érzés fog lecsapódni, hogy sokat kellett kérdezni, tehát kevés volt a tudás (hiába a jó szavak, a vizsgáztató szubjektíven így fogja megítélni a teljesítményedet). A másik gond a sok kérdéssel az, hogy így könnyebben elfáradsz és bele lehet szaladni olyan kérdésekbe, amire már nem tudtál jól felkészülni, nem nézted át, stb.
A javaslatom: azt a 3-4 információt ’húzzuk szét’ úgy, hogy legalább 3-4 mondatot el tudj mondani. Ehhez nem kellenek körmondatok és nyelvtani mélységek, az alábbi szerkezetek bőven elegendőek:
Bei einer Multi kann man einen höheren Verdienst haben. Es gibt auch Aufstiegsmöglichkeiten. Wenn man sich entwickeln möchte, kann man an verschiedenen Weiterbildungen teilnehmen. Es ist bei einer Multi auch möglich, an Dienstreisen teilzunehmen.
Ami a fenti mondatokból látható: jobban hangzik, meggyőzőbb; hosszabb válaszadást tesz lehetővé; változatosabb a mondanivaló; nagyon egyszerűek a mondatszerkezetek. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ezekkel a mondatokkal bármelyik témakörben meg lehet nyilvánulni).
Tipp: A válaszaidban, illetve az írásbeli vizsgán egy üzleti levélben, ne használj felsorolást. Igyekezz a mondanivalódat több mondatban kifejezni.
Ne tőmondatokban válaszolj.
Szokványos tőmondat az ’igen, nem’ válasz, vagy az a mondat, ami csak minimális szerkezettel bír (alany, állítmány, tárgy). Elvileg a vizsgáztatók nem tehetnek fel eldöntendő kérdéseket, de ők is emberek, elkövethetnek hibákat. Ettől még egy felkészült vizsgázó adhat megfelelően jó és tartalmas választ:
Kérdés: Haben Sie einen guten Arbeitsplatz?
Válasz: Ja.
Ja, ich habe einen guten Arbeitsplatz.
Ja, ich habe einen guten Arbeitsplatz, weil meine Kollegen und mein Chef hilfsbereit sind und ich habe auch einen guten Verdienst.
A három válasz közül egyértelmű, hogy a 3. a nyerő: szakmai szókinccsel bír, nyelvtant is mutat és a vizsgáztatók valószínűleg ’leszállnak’ a témáról, hiszen megtudták a lényeget. A válaszban látszik, hogy a vizsgázó pontosan tudta, mit és hogyan kell válaszolnia, hiszen felkészült a vizsgára.
A gond nem is az eldöntendő kérdésekkel van, hanem azzal, hogy ha egy kiegészítendő kérdésre ad a vizsgázó nagyon rövid választ. Pont, mint az alábbi példában:
Kérdés: Wo möchten Sie in der Zukunft arbeiten?
Válasz: In einer Bank.
Itt megismétlődik az, amit a felsorolásnál már említettem: rövid a válasz. A vizsgáztató erre meg fogja kérdezni, hogy ’Warum dort?’. Ha erre is rövid választ adsz, akkor csak záporoznak a kérdések. Ennek eredménye képpen bennem, mint vizsgáztatóban az a kép alakul majd ki, hogy ’vért kellett izzadnom, hogy megtudjam, a vizsgázó értette-e a kérdést, tudja-e a szakszavakat és tud-e mondatokban is beszélni. Ez az ’élmény’ vagy inkább benyomás pedig alacsonyabb pontokat eredményez.
Hogyan lehet erre a kérdésre jól válaszolni? Úgy, hogy elébe megyünk az esetleges kérdéseknek:
Kérdés: Wo möchten Sie in der Zukunft arbeiten?
Válasz: Ich möchte in einer Bank arbeiten, weil ich mich mit Finanzwesen beschäftigen möchte. Ich möchte gern Unternehmen beraten.
Tipp: Ne legyél szűkszavú. Nem kell bonyolult mondatszerkezeteket és nyelvtani szerkezeteket tudnod ahhoz, hogy összefüggően tudj társalogni a vizsgán. Elég pár kötőszó és szófordulat, de azokat gond nélkül kell használnod az élő beszédben.
Ne izgulj.
A vizsgáztató munkatársaim nevében is mondhatom, hogy nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit nem tudsz, hanem arra, hogy mit tudsz, és hogy mennyire sikerült felkészülnöd a vizsgára. A szaknyelvi vizsgák igyekeznek életszerű helyzetek elé állítani a vizsgázókat – azon kívül, hogy szakismeretet is ’kikérdeznek’ – éppen ezért egy üzleti szituációban is simán előfordulhat, hogy nem értem, amit a másik kérdez vagy mond. Az életben ilyenkor visszakérdezünk vagy ismétlést, magyarázatot kérünk, stb.
Tipp: Ha nem érted a vizsgáztató kérdését, kérdezz bátran, nem jár érte ’pontlevonás’. Inkább kérdezz, mint vakon válaszolj.
A vizsgáztatók nem mindenhatók. Előfordulat hogy ’megbotlik a nyelvünk’, kicsit túlbonyolítjuk a kérdést, eltévesztünk egy-egy szót, nem elég követhető a kérdésünk, manapság a maszk miatt nem lehet érteni, amit mondunk. Ilyenkor habozás nélkül jelezd – a lényeg, hogy az adott idegen nyelven, semmi esetre se magyarul – a problémát, ne menj bele bizonytalan helyzetekbe. Sokkal rosszabb, ha rossz választ adsz egy félreértett vagy meg nem értett szó miatt, mint az, ha jelzed:
Entschuldigung, ich verstehe das Wort ’Praktikum’ nicht.
A vizsgáztatók el fogják Neked magyarázni – természetesen németül – és nem fogják negatívan megítélni ezt a ’hiányosságodat’.
Ha a kérdésre nem tudod a választ, mert valahogy kimaradt a felkészülés folyamán, vagy egyszerűen nem is gondolkodtál rajta, akkor sem kell kétségbe esni. Egy üzleti megbeszélésen is előfordulhat, hogy az ember nem tud egy kérdésre ’kapásból’ válaszolni. És megoldja azzal, hogy ezt kommunikálja. Nem mellébeszél, nem hallgat, hanem elmondja ’erre nem tudok válaszolni’.
A nyelvvizsgán is megtörténhet ilyen:
Kérdés: Welche Kosten haben die Firmen, wenn sie an einer Messe teilnehmen?
Rossz válasz: … (hallgatás, csend)
Ez a legrosszabb válasz mind közül, mert ilyenkor vizsgáztatóként nem tudom, hogy a kérdést nem értette a vizsgázó, vagy a választ nem tudja, vagy tudja a választ, csak németül nem tudja kifejezni. Ha túl hosszú a csend, tovább megyünk, de a csendet úgy fogjuk kódolni, hogy ’nem értette a kérdést’, ami alacsony pontszámot fog eredményezni.
Jó válasz: Ich verstehe die Frage, aber ich kann es leider nicht beantworten.
Még jobb válasz: Ich weiß es nicht genau, aber die Firmen müssen bestimmt die Messeteilnahme und den Unterkunft bezahlen. Vielleicht haben sie auch Transportkosten.
Tipp: Ha érted a kérdést, de nem tudsz rá válaszolni, akkor azt kommunikáld, vagy találgass. A bizonytalan válasz is jobb, mintha csendben maradsz. Egy nyelvvizsgán mégiscsak a nyelvtudás, kommunikáció a legfontosabb. A hallgatásra nem lehet pontot adni.
Ne lepődj meg a kérdéseken.
Többször előfordult már az elmúlt 17 év vizsgáztatásai során, hogy a vizsgázók egyszerűen meglepődtek, amikor megkérdeztem tőlük például, hogy melyek a legismertebb reklámhordozók. Azt láttam az arcukon, hogy ’miért kérdezik ezt meg tőlem, hiszen ezt mindenki tudja’. Igen, bizonyára mindenki tudja, főleg, aki marketinget tanul az egyetemen. De nekem fel kell tennem ezeket a kérdéseket, hiszen egy nyelvvizsgán vagyunk, ahol nekem a válaszok alapján kell eldönteni 15 perc tükrében, hogy a velem szemben ülő vizsgázónak van-e középfokon szaknyelvi ismerete vagy nincs. Neki meg ugyanaz a 15 perc áll a rendelkezésére ahhoz, hogy ezt nekem bebizonyítsa. Ebbe a 15 percbe nem fér bele az, hogy meglepődsz és derült égből villámcsapásként ér a kérdés.
Ha nagyon meglepődsz, nyilván elkezdesz gondolkodni vagy csodálkozni, tehát csendben maradsz. Ha csendben maradsz, akkor azt fogja a vizsgáztató gondolni, hogy nem érted a kérdést, vagy nem tudod – mindegy, melyiket hiszi, a pontokban meg fog mutatkozni. Amennyiben felkészülsz a vizsgára, és pontosan tudod, mit kell ott tenned, mit várnak tőled és mi fog történni, akkor biztosan jobban is fogsz teljesíteni.
Tipp: Ne menj felkészületlenül a vizsgára. Ne csak az ismereteket sajátítsd el, gyakorold be. Nézz utána, milyen vizsgarészekből áll a szóbeli vizsga és mit várnak el tőled a vizsgáztatók. A legjobb, ha van kivel begyakorolnod az egyes vizsgarészeket – akár a szakmai társalgást.
Igaz, hogy a vizsgáztató teljesen véletlenszerűen dönti el, hogy adott napon, adott vizsgázónak milyen kérdéseket fog feltenni, de azért fel lehet készülni arra, hogy mondjuk egy cég- vagy részlegvezetőnél a céges témákat fogják körbejárni (részlegek, ügyfelek, tevékenység stb.), egy alkalmazottnál a munkájával kapcsolatos kérdések fognak elhangozni (munkakörülmények, munkatársak, napi feladatok). Az egyetemisták jó eséllyel számíthatnak arra, hogy a tanulmányaikról, a jövőbeli terveikről kérdezik őket. Ha valaki meg azzal indít, hogy éppen állást keres, nyilván az álláskeresés nehézségeiről, lépéseiről is megkérdezik majd. Ha ezek a témák jól mennek és van mondanivalód, nem fogsz meglepődni és sikeresen tudsz majd a vizsgán szerepelni.
Ne csak a száraz ismeretanyagra, tananyagra építs.
A megtapasztalt dolgok sokszor jobban megmaradnak a fejünkben, mintha valamit csak bemagolunk, memorizálunk, de nem igazán tudunk mihez kötni. A tanítványaimnak mindig elmondom, hogy amelyik témához csak lehet, merítsenek a saját tapasztalatokból, járjanak nyitott szemmel a világban. Itt arra gondolok, hogy nézzék kicsit gazdasági szemmel (is) a világot. Lehet, hogy ez nálam már szakmai ártalom, de történt már olyan, hogy egy boltban többet időztem a kelleténél, több időt töltöttem a nézelődéssel, mint amennyit általában szoktam. Közben arra gondoltam, azt nézegettem, milyen ’szakmai’ kritériumoknak felel meg vagy éppen nem felel meg az üzlet. Nem sokra rá az egyik tanfolyamon a szakmai társalgás gyakorlásánál előjött a kérdés, hogy
Haben Sie ein Lieblingsgeschäft? Was charakterisiert dieses Geschäft?
A válaszhoz meg is lehet tanulni, hogy:
Das Geschäft hat ein großes Warensortiment und sehr günstige Preise. Das Personal ist immer hilfsbereit und freundlich.
Na jó, de mit lehetne még elmondani? Eszembe jutott az említett üzlet és pár ötlet:
Die Musik ist sehr gut, man verbringt im Geschäft mehr Zeit wegen der Musik. Jede Woche gibt es ein ganz neues Warensortiment und es gibt auch verschiedene Sonderangebote.
Ha megkérdezik a vizsgán, milyen egy jó reklám, jusson eszedbe egy, amit tegnap este az interneten vagy a tévében láttál, és tetszett. Erről a reklámról beszélj, ha éppen nem jut eszedbe az, amit megtanultál. Az a legjobb, ha a szavakat is megtanultad, begyakoroltál néhány fontos, egyszerű mondatszerkezetet és ezek segítségével tudsz a kedvenc reklámodról beszélni.
Arról nem is beszélve, hogy az ilyen ’plusz’ ismereteket a szakmai szituációban és a levélírásban is kamatoztatni lehet (3 legyet 1 csapásra!).