Lehet, hogy nem benned van a hiba?

Csak nem a megfelelő nyelvvizsgát választottad?

Az elmúlt csaknem 20 évben sokakat készítettem fel nyelvvizsgára. Túlnyomó részt szakmai nyelvvizsgára.

Volt, aki már nekifutott, de valami nagyon nem ment neki, és ezért keresett segítséget. Volt, aki a kisujjából kirázta, még csak különórákat sem kellett vennie. Megoldotta az órarendi nyelvoktatás keretében.

És voltak olyanok is, akiknek egy általános nyelvvizsgán nem sok esélyük lett volna. De a szaknyelvit megcsinálták. Sokat készültek rá, sokat gyakoroltunk, és végül sikeres szakmai nyelvvizsgát tettek.

És a lényeg itt van: szakmai nyelvvizsgát szereztek. Olyanok, akiknek gyengébben ment az angol vagy a német. Úgy gondolom azért, mert a megfelelő nyelvvizsgát választották (enyhe tanári unszolásra).

Te is úgy gondolod, túl nagy falat nyelvvizsgát szerezni?

Lehet, hogy eddig nem a megfelelő vizsgatípus iránt érdeklődtél.  Amennyiben egyetemista vagy/leszel, esetleg olyan foglalkozásod van, ami köthető valamilyen szaknyelvhez, akkor Neked egy szakmai nyelvvizsga megszerzése egyszerűbb lenne – az általános nyelvvizsgával ellentétben.

Pénzügyi területen dolgozol? Marketinget tanulsz? Mérnök szeretnél lenni? Az idegenforgalmat választottad hivatásodnak? A mezőgazdaságban szeretnél tevékenykedni?

Akkor valószínű, hogy egy üzleti, műszaki, idegenforgalmi vagy mezőgazdasági irányú szakmai nyelvvizsga közelebb állna Hozzád és kevesebb erőfeszítéssel is meg tudnád csinálni. Arról nem is beszélve, hogy hasznosabb is lenne.

Mik lehetnek egy általános nyelvvizsga buktatói a számodra?

Nem gondolod, hogy sikerülni fog, mert nem vagy biztos a nyelvtani tudásodban.

Évek óta tanulod az angolt, de még senki sem tudta a fejedbe verni a 12 igeidőt. Mások a némettel küzdenek már egy ideje, de a feltételes mód és a melléknévragozás valahogy nem akar összeállni a fejükben.

Az általános nyelvvizsgák mindegyike számon kéri a nyelvtant. Ez nem baj, mert nyelvtan nélkül nem tudsz kommunikálni. A baj az, hogy sokan sajnos még mindig rágörcsölnek a nyelvtani korrektségre (tanulók, tanárok egyaránt), ami pedig akadályozza a gördülékeny kommunikációt – vagyis nem tudsz megszólalni.

A szakmai nyelvvizsgákon nem a nyelvtan az elsődleges szempont, apróbb hibák elnézhetők. Egészen addig, amíg nem okoz félreértést például egy rossz igeidő használat: jelen idő helyett múlt időben fogalmazol, múlt idő helyett meg jövő időben. És a kedves képzeletbeli beszélgetőpartnered nem fogja tudni, mit is akarsz valójában.

Szaknyelvi vizsgákon elsődleges szempont a világos és érthető fogalmazás. Az pedig alapvető nyelvtannal és pontos szókinccsel megoldható.

Viszont van néhány nyelvtani fordulat, ami elengedhetetlen a szakmai kommunikációban, és meg kell tanulnod. Ilyen például a szenvedő szerkezet használata. Nem nagy kunszt, egy általános nyelvvizsgán is elvárható lenne középfokon, de a szakmai életben nap, mint nap találkozol vele.

Tehát: amennyiben hadilábon állsz a nyelvtannal, válaszd a szakmai nyelvvizsgák valamelyikét.

Már voltál nyelvvizsgázni és nem értél el jó eredményt, mert egy kenutúrás szituációt kaptál és lövésed sem volt a témához.

Nemhogy a megfelelő szavakat nem tudtad, de még csak a feladatot sem tudtad megoldani, mert sohasem voltál kenutúrán. És egyáltalán nem vagy tájékozott a vízisportok világában.

Az általános nyelvvizsgán sok téma van. 15-20 témakörből vannak összeválogatva a feladatok, legyen az az önálló beszéd, szituáció, olvasott szövegértés, levélírás vagy akár a társalgás. Ez rengeteg. Jó eséllyel van benne olyan, ami esetleg nem vág sem az érdeklődési körödbe, sem a szakmádba. Mégis meg kell tanulnod a hozzá tartozó szavakat, fordulatokat.

Ez természetes, hiszen ezek a vizsgák az idegen nyelvi tudásodat mérik – mindenféle témában. Az nem lehet kifogás, hogy nem tudsz a főzésről beszélni, mert Te nem szoktál főzni.

„Hívja meg külföldi ismerősét egy kenutúrára. Mondja el a részletes programot, meséljen neki egy ilyen túra előnyeiről. Mondja meg ismerősének, mire van szükség, mi az, amit feltétlenül magával kell hoznia.”

„Ön gyakornokként egy külföldi cégnél kezdett el dolgozni. Kérje meg a főnökét, tájékoztassa a munkakörülményekről. Beszéljék meg az Ön napi feladatait. Mondja el, mely feladatok elvégzésében van tapasztalata.”

Szerinted a fenti szituációk közül melyikre könnyebb és hasznosabb felkészülni?

Egy szakmai nyelvvizsgán – a nevében is benne van – nem csak a nyelvtudásodat fogják mérni, hanem a szakmai felkészültségedet is. Olyan témákból kell felkészülnöd, melyekkel a munkád során bármikor találkozhatsz. Vagy az egyetemi tanulmányaid folyamán hallottál és tanultál róluk. Olyan szövegekkel kell dolgoznod, melyek a szakmádba vágnak – és így jobban meg tudod érteni és oldani őket.

Tehát: ha nincs időd átrágni magad 15-20 témán (amiből 4-5 téma biztosan nem érdekel) és a hozzájuk tartozó szavakon, kifejezéseken – amiket lehet, hogy soha többé nem kell majd használnod- akkor válaszd a szakmai nyelvvizsgát. Így csak 8-10 témában kell tájékozottnak lenned.

Lehetetlen küldetésnek tűnik egy nyelvvizsga, mert nehezen tanulsz új szavakat?

Úgy érzed, nem tudsz annyi szót megjegyezni, hogy minden általános témához hozzá tudj szólni, vagy részletesen tudj róluk mesélni?  A nyelvtannal ellentétben egy szakmai nyelvvizsgán a szókincs az, ami elviszi a show-t. De nem azért, mert annyit kell belőlük megtanulni.

A szakmai szókincs általában mindig szűk, és nincs nagy variáció: (középfokon) nincsenek árnyalatok, átmenetek , csak tűpontosan kell fogalmaznod a megfelelő szóval – hiszen az a lényeg, hogy világosan megértesd magad – akár egy olyan külföldivel, akinek szintén nem anyanyelve az adott idegen nyelv.

Egy általános nyelvvizsgára olyan szavakat is meg kell tanulnod, amiket tényleg nem tudsz mihez kötni, és egyáltalán nem motivál a megjegyzésük. Például miért jegyezz meg szavakat a kisállattartás témában, amikor Neked soha nem volt kutyád/macskád. És vélhetőleg nem is lesz. Társalogni meg pláne nem fogsz a témáról idegen nyelven.

Viszont ha 4 mondattal meg tudsz oldani egy telefonos érdeklődést vagy reklamációt, az a munkád során is használható lesz.

Tehát: amennyiben úgy szeretnéd bővíteni a szókincsedet, hogy az használható és hasznos kifejezéseket tartalmazzon (vagyis hosszabb távon megjegyezd) akkor válaszd a szaknyelvi vizsgák egyikét. Nyilván azt, amelyik a Te szakmádhoz illik.

Valahogy mindig kifutsz az időből, amikor az írásbeli feladatsorban a szövegértéses feladatokat csinálod?

És mivel kapkodsz, valószínűleg hibázol, vagy tippelsz. Ez azért van, mert sok a feladat. Mert sokféle feladat van. És mindegyik más-más témához kötődik.

Ez előny is lehet, mert a sokféle feladatból biztosan van olyan, ami jól megy, és az felhúzhatja a pontszámaidat.

A szakmai nyelvvizsgákon viszont – többségében – nincs sokféle feladat. Személyes kedvencem a Zöld út nyelvvizsga, ahol az írásbeli résznél 2 szöveget kell feldolgozni, 1 levelet kell írni és egy táblázatot kell elemezni. Ennyi. Átlátható. Kiszámítható. Nagyon jól begyakorolható.

Tehát: ha nyelvvizsgát szeretnél tenni és nincs végtelen időd a sokféle feladat begyakorlására, válaszd a szakmai nyelvvizsgát.

Az sem utolsó szempont, hogy ha már időt szánsz a felkészülésre, TÉNYLEG használható és hasznos ismereteket szerezz.

Általános nyelvvizsgákon – bár egyre gyakrabban vannak hivatalos levelek – előfordulnak baráti levelek. Ugyan ki az, aki manapság kézzel írott levelet vagy emailt ír egy külföldi ismerősének?  Inkább elintézi chatben vagy sms-ben, hiányos mondatokkal, rövidítésekkel.

Baráti levelek gyakorlása helyett sokkal hasznosabb, ha begyakorlod a legfontosabb üzleti/hivatalos leveleket. Álláspályázat. Érdeklődés egy állás, termék vagy szolgáltatás iránt. Reklamáció. Bemutatkozó vagy éppen egy meghívó levél. Ezeket egyszer kell begyakorolni, utána nem lesz gondod velük.

Ugyan ki akarná a mai világban elmagyarázni külföldi ismerősének, hogy hogyan kell a postán egy levelet feladni? Hiszen már csomagot is csomagpontokon meg házhozszállítással kapunk kézhez.

Viszont ha egy bankban dolgozol, és bejön egy külföldi, aki számlát akar nyitni, valamint a bank szolgáltatásairól érdeklődik – milyen jó, ha el tudod neki mondani mindezeket anélkül, hogy kézzel-lábbal mutogatnál.

Tehát: ha tényleg használható nyelvtudást szeretnél, készülj fel egy szakmai nyelvvizsgára.

Összefoglalva az eddigieket

Válaszd az általános nyelvvizsgát, amennyiben

• rengeteg szabad időd van
• kifejezetten szórakoztat a nyelvtanulás
• csak úgy ragadnak rád az új kifejezések, információk
• nem bánod, ha hosszú hónapokig készülsz
• nincs alternatíva, mert a Te szakmádhoz nem köthető szakmai nyelvvizsga

Válaszd a szakmai nyelvvizsgát, ha

• nincs sok időd felesleges dolgokat tanulni
• nem akarod hosszú hónapokig húzni a felkészülést
• a munkádhoz vagy a karrieredhez hasznos nyelvtudást is szeretnél kapni
• az egyetemen elkezdett szaknyelvi ismereteidet szeretnéd egy államilag elfogadott nyelvvizsgával lezárni

Szakmai nyelvvizsgából is többféle létezik. Ott is lehet hibázni, ha nem a számodra megfelelőt választod. Éppen ezért a következő bejegyzésben ebben igyekszem segítséget nyújtani.