Ezeket kerüld el a szakmai társalgás vizsgarésznél

Miért van az, hogy bár úgy érzed, jól szerepeltél a nyelvvizsgán, mégsem lett sikeres a vizsga?

Igaz, csak 1-2 pontot vesztettél mindegyik vizsgarésznél, de összeadódva ezek a pontok simán levihetik a teljesítményed 60 % alá.

Érdemes tehát mindenre odafigyelni, amikor készülsz a vizsgára, és amikor már zajlik a nyelvvizsga. Az alábbi bejegyzésben összeszedtem pár olyan dolgot, ami vizsgáztatói tapasztalataim szerint a vizsgázók részéről nem kapnak elég figyelmet.

És ez nem az ő hibájuk, hiszen honnan tudták volna? A felkészítő kiadványokban ritkán esik szó hasonló ismeretekről.

Mi az oka a gyenge teljesítménynek a szakmai társalgás vizsgarészben?

Gyakran jönnek vizsgázók szakmai nyelvvizsgára szakmai szókincs nélkül. Remekül el tudunk egymással társalogni a vizsgán, de sajnos csak ’konyhanyelven’, hétköznapi, általános szókincs használatával. Pedig nem mindegy, hogy a vizsgán a ’pénzt küldeni’ vagy az ’átutalni’ kifejezést használjuk, vagy azt mondjuk, hogy ’tévé’ a ’reklámhordozó’ helyett.

A másik gyakori ’hiba’ a szakmaiság, szakmai ismeret hiánya. Ez adódhat abból, hogy valaki még pl. egyetemista, és nincs kellő tapasztalata arról, milyen gondjai lehetnek az embernek egy munkahelyen és azok milyen következményekkel járhatnak.

Az is lehet, hogy az egyetemen megtanult mindent a marketingről, de a vizsgán a banki szolgáltatásokról kellene beszélnie, vagy a különböző szállítmányozási módszerekről.

A szakismeret hiánya érdektelenség is lehet, vagyis a vizsgázó gazdasági szakon tanul, gazdasági szakmai nyelvvizsgát ’kell’ tennie a diploma megszerzéséhez, de igazából nem tud elmélyülni egyik témában sem, mert annyira azért nem érdekli ez az egész.

A fenti hiányosságokat pótolhatod könyvekkel, egy magántanár vagy az internet segítségével.

Az alábbi információkat viszont csak olyanoktól szerezheted meg, akik az asztal másik felén ülnek és kérdeznek: a vizsgáztatóktól.

18 éve vagyok aktív vizsgáztató, és örömmel osztom meg a tapasztalataimat, jó tanácsaimat, hátha segítségedre lesz a felkészülés során.

Mit ne tegyél a vizsgán, ami tovább húzhatja lefelé a pontszámaidat?

1. Ne használj a válaszaidban felsorolást.

Mire gondolok? Itt egy példa:

Elhangzik a kérdés – nyilván az adott idegen nyelven: Mi az előnye annak, ha valaki egy multinacionális cégnél dolgozik?

A válaszod: Jobb fizetés, karrierlehetőség, továbbképzések. (és rettentően örülsz, mert legalább eszedbe jutott 3 dolog is!)

A felsorolásokkal egy nyelvvizsgán az a baj, hogy sem a nyelvtani tudásod, se a kommunikációs készségedet nem tudja a vizsgáztató értékelni.

Jó eséllyel egyik szempontra sem fogsz maximális pontot kapni.

A jó válasz a fenti kérdésre legalább 3 mondatból áll:

Az egyik előnye az, hogy az ember magasabb fizetést kaphat. Ezen kívül több karrierlehetősége is van egy ilyen cégnél. A multinacionális cégeknél továbbképzéseken is részt lehet venni.

2. Ne tőmondatokban válaszolj.

Ez annyit jelent, hogy felejtsd el az ’igen-nem’ és az egyszavas válaszokat. Az ilyen válaszokkal több gond is van.

Az egyik, hogy ha nem (legalább) egy egyszerű mondatban válaszolsz (=alany+állítmány+tárgy) nem tudják a vizsgáztatók a nyelvtanodat és a szókincsedet lepontozni. Jobban mondva le tudják, csak kevés pontot fogsz rá kapni.

A másik, hogy az egyszavas válasz kb. 2 másodpercet tesz ki a 6-8 perces vizsgarészben. Mondjuk ebből Neked 4-5 percet kellene beszélned, de kiszámolhatod, hogy ha 2 másodperces válaszokat adsz, nagyon-nagyon sok kérdést fogsz kapni ahhoz, hogy meglegyen az előírt idő erre a feladatrészre.

És mi történik, ha sok kérdést kapsz? Nagy valószínűséggel valamelyikre tényleg nem tudsz majd válaszolni, elfáradsz és hibázol.

Nézzünk egy-egy példát.

Kérdés: Elégedett Ön a munkakörülményeivel?

Rossz válasz: Igen. / Nem.

Jó válasz: Igen, mert segítőkészek a kollégáim és a fizetésem is elég jó. Ezen kívül egy tágas, modern irodában dolgozok. / Nem, mert sokat kell túlóráznom és béren kívüli juttatásokat sem kapok.

Ha indokolsz és magyarázol, elébe mehetsz a további kérdéseknek, és a vizsgáztatók is hamarabb meg tudnak győződni a nyelvtudásodról. Röviden: kevesebb kérdést kapsz.

Hozzátenném, hogy elvileg a vizsgáztatóknak kerülni kell az eldöntendő kérdéseket, de hát mi is csak emberek vagyunk, belefuthatunk ilyen hibákba… Viszont Te, aki felkészültél a vizsgára, úgy fogsz kijönni a ’vizsgáztatói bakiból’, hogy a pontszámaid nem sínylik meg.

Jöjjön egy másik példa, amikor jól kérdez a vizsgáztató:

Kérdés: Hol szeretne a diploma megszerzése után dolgozni?

Rossz válasz: Egy bankban.

Jó válasz: Egy bankban, mert mindenképpen pénzügyi területen szeretnék elhelyezkedni. Szeretnék vállalati ügyfelekkel foglalkozni.

 

3. Ne izgulj

Könnyű azt mondani. De miért is izgulsz?

Nyilván azért, mert számodra ismeretlen szituációban találod magad, idegen nyelven kell olyan dolgokról beszélned, amikről nem szoktál – talán még magyarul sem. És 2 ember, aki Veled szemben ül, árgus szemekkel és fülekkel figyel, hogy mit rontasz el.

Igazából a 2 ember – a vizsgáztatók – nem a hibáidra fognak koncentrálni, hanem arra, hogy mit tudsz – persze ha jól végzik a munkájukat.

A témákat át tudod nézni a felkészülés során annyira, hogy ne legyenek ismeretlenek. És annak is meg tudod találni a módját – ha akarod – hogy begyakorold az idegen nyelvű társalgást.

A szituáció pedig nem kell, hogy ismeretlen legyen – ha felkészülsz a vizsgára, gyakorolni is fogsz, és ha megfelelő segítséget találsz, vagy teszel egy próbavizsgát, akkor már nem lesz ismeretlen a szituáció. Pontosan tudni fogod, mi fog történni Veled a vizsgán.

 

4. Ne maradj csendben

Ha csöndben maradsz, arra nem jár pont. Egy sem. Én, mint vizsgáztató, a vizsgázónak feltett kérdésemet követő csendet a következő képpen kódolom:

Nem értette a kérdést.

Értette a kérdést, mert látszik, hogy beszéli a választott idegen nyelvet, de szakmailag nem tudja a választ.

Értette a választ, szakmailag is képben van, csak nem tudja idegen nyelven kifejezni, mert nincs azon a szinten.

Ha tényleg csendben maradsz, mindhárom esetben kevés pont jár a teljesítményedért, függetlenül attól, hogy mi nem ment.

Viszont mindhárom esetben segíthetsz magadon, hogy jobb legyen az eredményed. Hogyan?

Ha nem érted a kérdést, idegen nyelven (ne magyarul!!!) kommunikáld, hogy ‘nem értem a kérdést, legyen szíves megismételni’.

Ha szakmailag nem tudsz válaszolni, mondd azt, és találgass, hiszen valami sejtésed azért csak van. Mondd, hogy ’nem tudom pontosan, mi a napelemek előnye-hátránya, de valószínűleg az egyik hátrány az, hogy nagyon drága ahhoz, hogy minden családnak legyen a háztatón. A lényeg, hogy beszélj!

Ha tudod a választ, csak úgy érzed, ez nem a Te idegen nyelvi tudásod szintjén van, akkor fejezd ki azt, hogy ’sajnos nem tudom megmondani a szakdolgozatom címét angolul/németül, de a témáját tekintve a COVID gazdasági hatásairól szól. Ennyi.

Nekem elhiheted, egyik esetben sem fogsz pontlevonást kapni, hiszen kommunikáltál, és a szakmai nyelvvizsgákon az a lényeg.

 

5. Ne lepődj meg a kérdéseken

Nem egyszer ült velem szemben olyan vizsgázó, akinek a kérdéseim – vagy a vizsgáztató társam kérdése – után az arcára volt írva a meglepődés. Olyan gondolatai lehettek, hogy ’ hogy jön ide ez a kérdés, hiszen eddig a suliról beszélgettünk’, vagy ’ honnan kellene ezt tudnom’ vagy esetleg ’ mi köze van hozzá?’

A baj megint csak nem azzal van, hogy mit gondolt a vizsgázó. Azzal van a baj, hogy ezekben az esetekben annyira felkészületlenül és váratlanul érik a kérdések, hogy nem is tud rá elfogadhatóan válaszolni. Vagy tud, csak röviden. (és visszakanyarodtunk a rövid válaszok problematikájához). Az is lehet, hogy csendben marad, annyira meglepődik. A csend pedig nem a vizsgázó barátja.

Ez mindkettőnknek kínos helyzet, mert ő is érzi, hogy többet kellene nyújtania, és én is szenvedek, hogy mit kérdezzek tőle, amitől majd jobban érzi magát. Nem tudok segíteni rajta, mert ha nem készült fel arra, hogy mi vár rá ebben a feladatban, akármit kérdezhetek tőle, váratlanul fogja érni.

6. Ne csak a száraz szakmai ismeretekre építs

Van, ami nincs leírva könyvekben, mert inkább tapasztalati úton szerezzük be róla az információt – vagy legalább is úgy jobban megmarad.

Megtörtént eset, hogy bejött egy határozott fellépésű vizsgázó, elkezdett beszélni, nem annyira lényegre törően, de beszélt. Miután meghallgattam, jött (az akkor még nagyon is aktuális) kérdés, hogy a ’ Ön szerint a Covid milyen hatással volt a kereskedelemre, vásárlói szokásokra’.

Meg voltam győződve, hogy ez egy Jolly Joker kérdés, hiszen mindenki láthatta és a saját bőrén érezhette, hogy a boltok bezártak, hiánycikkek keletkeztek, mindenki online vásárolt mindent. A cégek nem győzték felvenni a futárokat a kiszállításhoz, az IKEA-ból lehetetlen volt házhozszállítást kérni. Csak hogy párat említsek.

De a megnyerő vizsgázó csak annyit mondott:

’Nem volt különösebb hatása, a boltok és a bevásárlóközpontok ugyanúgy tele voltak emberekkel, mint a Covid előtt’.

Nem hittem a fülemnek. Az illető mellett elment az élet és nem vette észre. Kapott egy ziccert, és nem élt vele. Annak idején a csapból is ez folyt. És ha figyelt volna a körülötte zajló eseményekre, felsorolhatta volna mindazt, amit most én. És leszálltam volna a kérdésekről, de így kénytelen voltam újabb kérdésekkel bombázni. És ugye már Te is tudod, hogy mi történik, ha sok kérdést kapsz a vizsgán…

’Járjanak nyitott szemmel a világban’ – mindig ezt mondom a hallgatóknak, akik vizsga előtt állnak. A saját tapasztalatokból rengeteg ötletet lehet szerezni a szakmai társalgás vagy a szakmai szituáció feladatokhoz.