Gondolattérképek

Szerintem az egyik leghatékonyabb ’módszer’, ha szókincsfejlesztésről van szó. Gyakran használom őket az órákon, a nyelvvizsgára való felkészítés közben.

Mik azok a gondolattérképek?

A Wikipédia szerint: ’A gondolattérképezés (angolul mind mapping) egy vizuális kommunikációs technika, amely az emberi gondolkodás sajátosságaihoz illeszkedve jobb feldolgozást (megértést, meg- és lejegyzést) tesz lehetővé, mint a hagyományos módszerek. Olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul.’

Jól hangzik. Nyelvtanulás tekintetében arról van szó, hogy egy adott témához egy helyen – mondjuk egy lapon – összegyűjtöd a témához kapcsolódó legfontosabb témaköröket. A témakörökhöz pedig az ahhoz tartozó kifejezéseket, szavakat. És a térkép segítségével ezt vizuálisan is megjeleníted.

Nézzünk egy példát. A ’munka’ téma kisebb témakörei lehetnek a munkakörülmények, elvégzendő feladatok, a munkavégzéshez szükséges képességek, munkahelyi problémák, stb. A témakörökhöz pedig felsorolod a legszükségesebb szavakat. Ezek a szavak ahhoz kellenek, hogy érdemben tudj beszélgetni az adott témakörrel kapcsolatban.

Ha a ’munkakörülmények’-ről kell beszélgetned, elengedhetetlen, hogy ismerd a következő szavakat: munkaidő, túlóra, ebédszünet, munkavégzés helye, irodai eszközök, napi feladatok, kollégákkal való kapcsolat, munkabér, versenyképes fizetés vagy a béren kívüli/felüli juttatás.

A gondolattérképek segítségével tehát össze tudod gyűjteni az egy témához tartozó szavakat, és a közöttük levő logikai kapcsolatot is meg tudod jeleníteni.

Miért hatékonyak a gondolattérképek?

A módszer bevezetése Tony Buzan nevéhez fűződik, aki pedagógiai kutatásai során találta rendkívül hatékonynak az oktatási anyag ilyen formában történő átadását. Valószínűleg azért, mert ’az emberi gondolkodás és a sikeres tanulás  az asszociációkra épül. Az egyik dolog felidézi a másikat. Eredményesebb a tanulás, ha az új anyagot eddigi ismereteink rendszerébe illesztjük be. Másrészt a verbális ismeretek képi megjelenítése egyszerre mozgósítja mindkét agyféltekét.’ – így a Wikipédia.

Vagyis arról van szó, hogy ha gondolattérképekkel tanulod meg az új szavakat, akkor azokat abban a közegben látod, amiben általában elő szoktak fordulni. Az asszociáció (társítás) segítségével jobban eszedbe fog jutni a keresett szó. Azáltal, hogy látod is, hogy melyik témakörhöz tartozik a szó, egy képre való emlékezéssel is bevésődik – és így a kép segítségével jobban elő tudod hívni azt.

Külön-külön is megtanulhatod azokat a szavakat, hogy ’stand, helyszín, szállás, részvételi díj’, de ha a ’Szakmai vásár, expo’ című téma köré csoportosítod, jobban meg fogod jegyezni őket.

’Tanulás során az aktív, személyes részvétel segíti a figyelem  fenntartását, a tananyag önálló feldolgozása és saját gondolatainkra  történő lefordítása még sikeresebbé teszi. Ugyanakkor jelentős szerepe van az új ismeret elemeiből a lényeg kiemelésének, csoportosításának, és térbeli helyük és kapcsolataik rögzítésének is. ’ írja a tudományos magyarázat. A lényeg, hogy ezzel a módszerrel önállóan is fel tudsz dolgozni egy témát. A szavak csoportosításával nem egy listát tanulsz meg egy szótárfüzetből, hanem olyan szavakat, amik egy témakörhöz tartoznak és vizuálisan is látszik, hogy egymáshoz kapcsolódnak.

Hogyan használd a gondolattérképeket?

A ‘Gyorstalpaló tréning’-ben található térképek (Angol térképek, Német térképek) esetében kezdheted úgy, hogy először a témákhoz tartozó szöveget olvasod el és értelmezed. Ha már van egy biztos szókincsed és alapvető tudásod az adott idegen nyelven, nem okoz gondot a szövegek megértése. Ezután nézd át a gondolattérképeket, nézd meg, melyik kisebb témához mi tartozik.

Ha még nem találkoztál az angol vagy német szaknyelvvel, akkor azt javaslom, előbb a gondolattérképek tanulmányozásával kezdd. Nézd meg, mi minden tartozik az egyes témákhoz. Az ismeretlen szavakat, kifejezéseket próbáld meg értelmezni, kitalálni és nézd meg a szótárban, jól tippeltél-e. A jelentést írd az adott szó mellé a térképre, ne külön füzetbe vagy lapra.

Ha már úgy érzed, hogy nagyjából képben vagy (magyarul is, nem csak idegen nyelven), olvasd el a témákhoz tartozó leíró szövegeket. Ezekben egyszerű, de hatékonyan használható, gyakran ismétlődő mondatokban is láthatod a kiemelt szavakat, kifejezéseket. Van, hogy még több információt találsz a szövegekben, mint a gondolattérképeken – és fordítva.

A térképek témáit leíró szövegeket hanganyag formájában is megtalálod a tréning leckéiben. Ha Te könnyebben tanulsz meg dolgokat, amiket hallgatni tudsz, akkor az a legjobb, ha kezdetben a gondolattérképeket nézve hallgatod meg a témákat, és úgy próbálod megérteni. Később elég az is, ha csak a hanganyagot hallgatod meg.

Ha vizuális típus vagy, akkor nyilván többet fogod nézegetni a térképeket, mint a szöveget olvasni és hallgatni. (Bár utóbbival a hallásértésedet is tudod trenírozni …)

A fenti ’gyakorlatok’ váltogatásával és kombinációjával, azzal, hogy látod és hallod is a szavakat, ezen kívül még mondatban is találkozol velük, kizártnak tartom, hogy nem tudod megjegyezni a témakörökhöz tartozó lényeget. Főleg, ha még vizuálisan is rendszerezve vannak a térképek segítségével.

Persze mindez mit sem ér, ha nem ismételsz. Ez a legfontosabb, ha az ember szavakat tanul és azokat később használni is szeretné. Ha nem ismételsz, el fogod felejteni.

Ismétlés lehet az is, ha egy-egy térképet előveszel és átnézel, vagy elolvasod a hozzá tartozó szöveget, vagy csak meghallgatod.

Az is ismétlés, ha valakivel olyan helyzeteket gyakorolsz, természetesen idegen nyelven, melyekben az adott téma szavai előjöhetnek.

A nyári hónapokra szóló angol és német ’Gyorstalpaló tréning’-ekben megtalálod azokat a gondolattérképeket, melyek a gazdasági szaknyelvi vizsgák témáit dolgozzák fel. Az ingyenes leckéken keresztül megnézheted, és kipróbálhatod, amiről a fentiekben írtam.

Sikeres felkészülést!