Hol rontottam el?

Lezárult az őszi gazdasági nyelvvizsgák időszaka, és hamarosan ’kézhez kapjátok’ a nyelvvizsga eredményét. Lesz olyan, aki megkönnyebbül, mert sikerült elérnie a 61 %-ot. Így biztos lehet abban, hogy a diplomáját is hamarosan a kezébe veheti. Lesz olyan is, aki sejtette, hogy nem lesz elég a tudása, de megpróbálta, hátha mégis. Ők talán nem lesznek annyira csalódottak, mert számítanak a kudarcra.

Lesznek viszont olyanok is, akik meglepetten látják, hogy kicsivel ugyan, de lemaradtak. Összességében nem érték el a bűvös 60 %-ot, így sikertelen lett a nyelvvizsgájuk. Ők azok, akik igazán meglepődnek az eredményen, mert úgy érezték, ’mindent tudtak’, sokat beszéltek, mindent kitöltöttek az írásbeli feladatban is.

Nyelvvizsgán nem lehet ’megbukni’

Minden sikertelen nyelvvizsgázónak üzenem, hogy nem kell elkeseredni, mert egy nyelvvizsga olyan, mint egy sportverseny. Az ember készül, gyakorol, eljön a megmérettetés és megnézheti, elég nagyot tud-e ugrani, vagy elég gyorsan tud-e futni. Ha nem sikerül ’megugrani a szintet’, az nem azt jelenti, hogy ’elbuktál’ és elölről kezdheted az egészet. A nyelvvizsga – csakúgy, mint egy sportverseny – visszajelzést ad arról, hogy hol tartasz.

Ha sikerült, akkor az a visszajelzés, hogy elsajátítottad az idegen nyelvű üzleti kommunikáció minden formáját. Ha nem sikerült, és azt látod az eredményből, hogy a hallott szövegértés, vagy a grafikon húzta le a pontszámaidat, akkor az a visszajelzés, hogy ezeket a feladatokat még jobban be kell gyakorolnod. Ha pedig begyakoroltad, indulhatsz a következő ’versenyen’.

A lehető legrosszabb reakció egy sikertelen nyelvvizsgára – legyen az szakmai vagy általános – az az, ha elkeseredsz és feladod. Elmegy a kedved és ennek következtében elkezded befizetni a csekkeket a következő nyelvvizsga-időszakra, hátha sikerül. És a csekk befizetésén vagy a vizsgadíj átutalásán kívül nem teszel mást az ügy érdekében. Pedig készülhetnél és gyakorolhatnál is, és akkor jobbak lennének az esélyeid.

Segítség képpen néhány pontban összeszedtem, hogy mi állhat a gyengébb teljesítmény (alacsonyabb pontszámok) hátterében.

Mi van a pontok mögött?

Az írásbeli vizsgán a levélírás lehet az, ahol – bár úgy érzed, mindent leírtál, de – nem érted, miért kaptál kevés pontot a feladatra. Lehet, hogy megvolt a 160 szó, de rossz volt a stílus. Hiányzott a szakmai szókincs, vagy nem volt követhető a szerkezet. Az is lehet, hogy a nyelvtant rontottad el annyira, hogy a javító nem tudta követni, mit akarsz közölni a levélben. Megeshet, hogy túl hosszú lett a levél, és így elveszett a lényeg. Vagy túl rövid lett, és így nem fért bele az összes mondanivaló.

A hallott szövegértés (magnós) feladatnál mondjuk egyértelmű, hogy ha egy kukkot nem értettél a szövegből, nehéz kitölteni a feladatokat. De az is lehet, hogy értetted a felvételen elhangzottakat, de túl sokat vagy túl keveset írtál egy-egy válaszhoz. Itt is igaz, mint minden vizsgafeladatnál, hogy nem elég csak a  beszédértés készséget fejleszteni. Azt is be kell gyakorolni, hogy hogyan kell egy feladatot megoldani.

A szóbeli feladatoknál előfordul, hogy valaki ’lyukat beszél a hasamba’, mert folyamatosan mondja. Mivel se szakmai szókincs, se szakmai tudás nincs a mondanivaló mögött, a sok beszédre nem kap maximális pontszámot.

Olyan is előfordul, hogy viszonylag jó szakmai tudással és jó nyelvi képességekkel bejön a vizsgázó, de a vizsgán szembesül először azzal, hogy milyen feladatokat kell megoldania. Nyilván itt sem feltétlenül fog maximális pontot kapni az illető, mert valami hiányozni fog;

-a megfelelő feladatmegoldás (nem tudja jól bemutatni a munkahelyét, mert nem igazán tudja, mit kell róla elmondani),

-a kommunikatív készség (úgy kell belőle kihúzni minden szót, mert nem tudja, hogy a nyelvvizsgán nincsenek egyszavas válaszok),

-a kezdeményezőkészség (neki kellene engem rábeszélni valamire, de csak a kérdéseimre válaszol) vagy

-a grafikonos feladatnál a jól felépített szerkezet (mert nem tudja, mit kell elmondani az ábráról és hogyan) – minek következtében a vizsgáztatóban hiányérzet léphet fel. Ami ugye pontlevonást eredményezhet.

Alapvetően mi, vizsgáztatók a nyelvvizsgán már nem működhetünk tanárkén. Nem magyarázhatunk, és az sem kötelességünk, hogy ha valamit félreolvasol, vagy félre értesz, akkor kijavítsunk. A vizsgáztató pókerarccal is végig tud játszani veled egy szitut, nem feltétlenül veszed észre, ha hibázol. Ezért előfordulhat az, hogy bár úgy érzed, szuper volt a teljesítményed a szerepjátékban, mégsem kapsz sok pontot, mert totálisan félrement az egész. Vagy azért, mert nem olvastad el figyelmesen a feladatot, vagy mert nem figyeltél eléggé a vizsgáztatóra.

Ha úgy gondolod, hasznos volt ez a bejegyzés, és van olyan ismerősöd, akinek nem sikerült a mostani nyelvvizsgája, küldd el neki a linket.

Ha Te magad vagy az, akinek pár pont hiányzott a sikeres nyelvvizsgához, de nem adod fel, vegyél részt egy szóbeli próbavizsgán. Derítsük ki együtt, hogy mit kell begyakorolnod a következő vizsgáig.