A Zöld út nyelvvizsga –

ahogy egy vizsgáztató és felkészítő nyelvtanár látja

1.rész

 

A hazánkban elérhető szakmai nyelvvizsgák közül az én kedvencem a Zöld út nyelvvizsga. Nem csak azért, mert ez volt pályafutásom során az ’első’, hanem mert számos egyetemistát és diplomás szakembert készítettem fel – sikeresen.

Az csak egy plusz, hogy ez a szakmai nyelvvizsga tényleg olyan ismereteket kér számon, amire a munkád során szükséged lehet.

Az alapvető információkat (feladatok, témakörök, vizsgaidőszakok stb.) megtalálod a nyelvvizsga központ honlapján https://zoldut.uni-mate.hu/. Ezeket nem szeretném leírni ide.

A bejegyzésben inkább olyan információkat szeretnék megosztani, ami hasznodra lehet, ha ezt a nyelvvizsgát választod. Vizsgáztatóként, felkészítő tanárként és nyelvtanárként a vizsga mindhárom vetületét ismerem.

 

Témák

 

Nincs sok, összesen 7 nagy témakör van – a felkészülésnél ezeket a témákat kell körbejárni, összefüggéseiben megérteni.

A vizsgáztatónak megvan az a szabadsága, hogy azt kérdez, amit jónak lát. De legalább 3 különböző témát érinteni kell. Amit jónak látok – látunk – azok olyan szakmai témák, amik valahogyan kapcsolódnak a vizsgázóhoz.

Például ha van egy saját cége, akkor a cégvezető feladatai, jelen gazdasági nehézségek, marketing stratégia simán szóba jöhet.

Felkészülés szempontjából ez azért fontos, mert nagyjából be lehet lőni, mit fognak Tőled kérdezni, milyen témákban kell jártasnak lenned. Ha marketing szakos vagy, nem érhet váratlanul, hogy a reklámeszközök előnyeiről / hátrányairól kell szakmailag elfogadhatóan beszélned.

Persze előfordulhat, hogy olyan kérdést kapsz, amire nem tudsz válaszolni. Akkor sincs baj –  mondd azt, hogy nem tudsz válaszolni, mert … .

Kommunikációt mér

 

Nyilván az is lényeg, hogy mit mondasz – hiszen szakmai nyelvvizsgáról van szó – de az is nagyon fontos, hogyan mondasz valamit. Ha egy kérdésre nem tudod a választ, akkor mondd el ezt, és tedd hozzá, hogy miért nem. Kommunikáld, hogy nem hallottál erről vagy bonyolult a téma és Te most itt ezt nem tudod kifejteni.

A Zöld út nyelvvizsga ’kommunikációt mér bizonyos életszerű helyzetekben’ – és az életben is előfordulhat, hogy nem tudsz válaszolni egy kérdésre.

Nem feltétlenül jár pontlevonással, mint ahogy az sem, ha nem értesz meg valamit. A vizsgáztatót meg lehet kérdezni, hogy magyarázza el azt a szót a célnyelven, n. em fognak ezért pontot levonni.

Hiszen egyrészt életszerű, ha az ember visszakérdez, másrészt még mindig jobb, mintha csendben maradnál. Azt ugyanis kommunikációs szempontból nem lehet értékelni a nyelvvizsgán.

Felkészülés szempontjából ezt egyedül nem tudod begyakorolni, mindenképpen szükség lesz segítségre. Ezeket a hárító technikákat persze nem lehet minden 2. kérdésnél elsütni – illetve el lehet, de akkor meg azt bizonyítod, hogy nem vagy B2-es szinten.

Szókincs

 

Hiába a vizsgáztatói segítség, ha nem érted azokat a szavakat sem, melyekkel segíteni szeretne. Ezért (is) nagyon fontos a szókincs. Egy szakmai nyelvvizsgán az eredményesség – szerintem 70 % -a – a megfelelő szókincs ismeretéből ered.

Ha szakmai nyelvvizsgára készülsz, turbózd fel a szakmai szókincsed. Saját tapasztalatból tudom, hogy jobb pontokat adok, és jobb benyomást tesz rám az a vizsgázó, aki szaknyelvet használ, tudja mit akar mondani, és ezért pontosan fogalmaz.

A másik típus, aki csak dumál, de igazából nem mond semmi lényegeset, mert nincs jó szókincse, valószínűleg, kevesebb ponttal távozik. Annak ellenére, hogy meg van győződve róla, csupa jó dolgot mondott, hiszen folyamatosan beszélt. És ő lesz az, aki az első idegen nyelvű állásinterjún vagy tárgyaláson elvérzik, mert a konyhanyelvi tudása miatt nem fogják komolyan venni.

Nyelvtan

 

Másodlagos szerepet kap a szókincs után. A ’szintnek megfelelő nyelvtan’ nem feltétlenül körmondatokat és feltételes módok használatát rejti. És nem is a 12 igeidőt – angolban. Bizonyos kötelező elemeket úgysem tudsz kikerülni – például passzív szerkezet- ezeket meg kell tanulni.

Hibázni lehet, csak ne akadályozza a kommunikációt. Igeidőket ne keverj, mert az félreértést okozhat. Viszont ha rosszul használsz egy névelőt, vagy elöljárószót, vagy németben nem pontos a melléknévragozás, attól még meg lehet érteni a mondanivalódat.

És gondolj csak bele: a való életben is valószínűbb az a helyzet, hogy a külföldi üzleti beszélgetőpartnered nem született angol lesz, így az angolt ő sem anyanyelvi szinten fogja használni. Akkor meg minek cifrázni.

Felkészülés szempontjából tehát egy csomó minden nem szükséges, viszont van pár dolog, ami megkerülhetetlen.

Pontozás

 

A pontozási skála – talán nem árulok el hétpecsétes titkot – 0-3 között mozog. Lehet, hogy ez  Neked semmit nem mond.

Vizsgáztatóként viszont azt mondom, egy ilyen skálán jobbak az esélyek. Ha meg sem mukkansz, vagy végig másra válaszolsz, mint amit kérdeznek, akkor a teljesítményed értékelhetetlen – vagyis 0.

Ha brillírozol, mindent tudsz és öröm Veled beszélgetni, akkor megkapod a maximumot – vagyis a 3 pontot.

Marad még 2 szint. Nagyon ritkán szoktam 1 pontot adni. Olyan vizsgázóknál fordul elő, akik alapfok szintjén vannak – de B2-es vizsgára jöttek. Vagy nagyon leblokkolnak.

Amennyiben ennél jobb vagy: hozzá tudsz szólni a témákhoz; apró nyelvtani hibákkal, de választékos szakmai szókinccsel valahogy el tudod mondani, amit akarsz – akkor simán megvan a 2 pont (ami több, mint 60 %).

Egy 5 pontos skálán nagyobb a szórás, sokkal jobban kell teljesíteni ahhoz, hogy a maximum ponthoz közelíts. Ez egy újabb érv a Zöld út nyelvvizsga mellett.

Felkészülés

A sikeres felkészülés alapja a rendszeresség. Ha minden nap foglalkozol az anyaggal – amit el kell sajátítanod – akkor tényleg olyan tudást, nyelvhasználati rutint szerezhetsz, ami nem fog a vizsga után kiszivárogni a fejedből.

A mindennapos gyakorlást, tanulást nyilván nem lehet hosszú távon művelni (még akkor sem, ha ez napi 30-45 perc). De 3-4 hónapig igen. Kb. ennyi idő alatt fel is lehet készülni a vizsgára.

A tanítványaim túlnyomó részének nem is volt rá több ideje. Igaz, volt köztük olyan, akivel heti 3 alkalommal gyakoroltunk, de akadt olyan is, aki hetente csak 1-szer igényelte a törődést – de ez is elég volt a sikeres nyelvvizsgához.

A gyakorláshoz sok gyakorló feladat elérhető a vizsgaközpont honlapján. Főleg az írásbeli vizsgarészhez (olvasott szövegértés, táblázatelemzés, levélírás).

A szóbeli vizsgarészre már nem ilyen egyszerű a felkészülés. A hatékony és sikeres technikák, kommunikáció begyakorlásához nem csak tananyag kell – pl. az egyes témákhoz – hanem egy partner is, akivel szóban is gyakorolhatod a kérdéseket, szituációkat.

Ez nem könnyű. Nincs sok olyan nyelvtanár, aki vizsgáztatói, felkészítői, ÉS nyelvtanári szempontból IS figyelembe tudja venni az igényeidet, és azt, mire van szükséged.

A weboldalamon szaknyelv.sensei.hu olyan felkészítő anyagokat találsz, melyek teljes mértékben lefedik a szóbeli vizsgarészhez szükséges ismereteket.

A magyarázatokkal és gyakorló feladatokkal a gazdasági szaknyelvet tudod elsajátítani. A konzultációkkal és ellenőrző feladatokkal pedig a vizsgára tudsz felkészülni.

A 20 év felkészítői és vizsgáztatói munka kirostálta azokat az elemeket, ismeretanyagokat, melyek egy nyelvtanárnak egy nyelvkönyvben fontosak lettek volna – de a vizsgákon nem kellett tudni. Viszont hozzáadódtak olyan technikák, nyelvi elemek, tudnivalók, amik 100 %-ban hasznosulnak a szakmai nyelvvizsgán.

Nézz körül a tréningek között. Az ingyenes leckéken és az ingyenes anyagokon keresztül bele is ’kóstolhatsz’ az angol, és a német gazdasági szaknyelvbe.