‘Egyedül nem megy’. Egyedül nem megy?

A szituációs feladat a szakmai nyelvvizsgán

A szóbeli nyelvvizsgák – legyen az általános vagy szakmai – egyik kötelező eleme a szerepjáték. Ezt lehetne a leggyakorlatiasabb vizsgarésznek nevezni.

Ebben a feladatban bizonyíthatja vagy próbálhatja ki a nyelvtanuló, hogy mennyire sajátította el a témákhoz tartozó ismereteket, a nyelvtani anyagot és mennyire tudja hatékony kommunikációra váltani mindezt.

A szaknyelvi vizsgákon ez annyiból más, hogy a szituáció körítése, leírása valamilyen szakmai helyzethez kötődik: szakmainak kell lennie a tartalomnak és a szerepjáték követelményeinek is meg kell felelnie, tehát a vizsgázónak itt interaktívabbnak kell lennie, mint a többi szóbeli vizsgarészben.

Az elmúlt évek vizsgáztatói tapasztalata alapján összeszedtem a leggyakrabban előforduló hiányosságokat a nyelvvizsgán.

Ha vizsgára készülsz, vagy készítesz másokat, ezeket vedd figyelembe a gyakorláskor:

 

• hiányzik a szakszókincs

Tudsz a kérdésekre reagálni, kommunikálni, de általános szókincset használsz. ’Emberek’-ről beszélsz, amikor az új kávézódat kell bemutatni. Ha van egy új kávézód vagy vállalkozásod (az elképzelt szituációban), akkor Neked már vendégekről, vásárlókról, és ügyfelekről kell beszélned.

Tehetsz róla, hogy hiányzik a szakmai szókincsed? Igen. Az egyes témákhoz tartozó szavakat tudnod kell.

• hiányzik a szaktudás

Ez leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy nem tudsz ’üzleti fejjel’, ’cégvezetői fejjel’ gondolkodni egy olyan szituációban, amelyben egy szállítmány miatt kell panaszt tenned, vagy a beosztottad munkahelyi problémáját kell megoldanod.

Persze egyetemistaként, vagy pályakezdőként honnan is tudnád? Mondjuk a felkészítő tanárodtól – mert ezekre a helyzetekre nagyon nehéz egyedül felkészülni.

• hiányzik a párbeszéd

Vagy azért, mert egy szuszra eldarálod az összes infót, ami szerinted a témához tartozik: egy állásinterjús szituban mindent elmondasz magadról, így nem hagysz kérdéseket a vizsgáztatónak.

Vagy azért, mert nem reagálsz, nem úgy viselkedsz mint egy valódi kommunikációs helyzetben. Egy valódi helyzetben meglepődsz, visszakérdezel, vagy legalább hümmögsz, jelezvén a beszélgetőpartnerednek, hogy követed, és érted, amit mond.

Lehet, hogy amúgy sem vagy egy kommunikatív személyiség, de egy nyelvvizsgán muszáj ’kivetkőznöd önmagadból’ – ha nem reagálsz, nem beszélsz, honnan tudja a vizsgáztató, mit tudsz?

Megfelelő gyakorlással ezt a hiányosságot is kiküszöbölheted.  

• hiányzó nyelvi elemek

Meg kell győznöd a főnököt ez intézkedés bevezetéséről – de nem használsz egyetlen olyan szófordulatot, ami a meggyőzés eszköze lehet.

Vagy javaslatot kell tenned egy reklámkampányra, mert Te vagy a marketinges szakértő – de nem hangzik el egyetlen olyan szó sem, amivel javaslatokat lehet bevezetni, kommunikálni.

És még lehetne folytatni a sort.

Ez az a pont, ahol nem kell új ismereteket elsajátítanod, hanem az évek folyamán megszerzetteket kell a megfelelő helyzetben használni. Ha nem figyeltél oda a nyelvórákon, akkor nyilván hirtelen, egyben kell átvenned ezeket az elemeket.

• hiányzik az ötlet

Fogalmad sincs, hogy egy vállalati képzés / tréning hogyan zajlik, hol zajlik, és mit kell hozzá elintézni. Ha nem kapsz segítséget a feladatleírásban (szempontok, melyekről beszélned kell), nehéz lesz ötletekkel előállni a képzeletbeli főnököd előtt.

És ez nem a Te hibád, hiszen honnan is tudnál ilyeneket, ha még sohasem volt ilyen munkahelyed.

• hiányzik a rutin

Vagy elképzelésed sincs arról, hogyan zajlik ez a vizsgafeladat, és nem tudod, mit kell csinálnod. Ebből pedig az következhet, hogy a jó nyelvtudásod ellenére nem fogsz parádésan teljesíteni ennél a feladatnál. Legrosszabb esetben ez még a vizsga eredményességét is befolyásolja.

És ez viszont már a Te hibád lesz. Az elvárható, hogy legalább nézz utána a vizsgaközpont weboldalán a szituációs feladatnak. A saját magad érdekében legalább ehhez a vizsgarészhez keress profi segítséget.

• hiányzik a figyelem

Például nem figyelsz a vizsgáztatóra, aki  – bármilyen hihetetlen is – segíteni akar. Vannak olyan szituációs feladatok, melyek kicsit ’túllőnek a célon’, elsősorban „szaktudásilag”, de sokszor technikailag is. Ilyenkor egy vizsgáztató megpróbál segíteni, érthetőbbé,’ végrehajhatóvá’ tenni a feladatot.

Ha nem figyelsz a vizsgáztatóra, csak az előtted lévő feladatot fixírozod, elszalasztod ezt a lehetőséget. Ha valakivel gyakorolsz, ezt a készséget is fejleszteni tudod.

Ezeket a hiányosságokat nem nehéz kiküszöbölni. El tudom mondani, hogyan. Ha érdekel, írj a [email protected] címre.

 Az általános nyelvvizsgákra is igaz, hogy

egy szituációs feladatban sűrűsödik az, amit az adott igennyelvből elsajátítottál

Az ismeretek: lehet, hogy eddig nem elmélkedtél azon, hogy miért jobb moziban megnézni egy filmet, mint otthon, de a nyelvórák segítségével most már rendszerezni tudod az előnyöket, hátrányokat.

Sőt. A megtanult nyelvi elemek segítségével  ezt el is tudod mondani: összehasonlító szerkezet, előny-hátrány mellékmondatok.

A meggyőzés-rábeszélés vagy javaslattevés eszközeivel interaktív módon tudsz kommunikálni: udvariasan elutasítod a barátod javaslatát, és előjössz egy ellenjavaslattal, majd azt érvekkel alá is támasztod.

Nagyjából ennyi kell ahhoz, hogy boldogulni tudj egy szituációs feladatban.

A szakmai szituációknál sincs ez másképp. Vegyük például ezt: „A HR részleg dolgozójaként beszélje meg kollégájával a soron következő vállalati tréning részleteit.”

Ahhoz, hogy jól sikerüljön az órán, vagy a vizsgán, az alábbiakra lesz szükséged:

Szakmai tudás: Milyen tréning? Hogyan zajlik? Mi szükséges hozzá?

Nyelvi elemek: Tegyél javaslatot. Érts egyet a kollégáddal. Hasonlítsd össze a lehetőségeket. Ezeket a szándékokat milyen szavakkal, mondatokkal lehet kifejezni?

Kommunikáció: Tudj azonnal ADEKVÁT MÓDON reagálni: elutasítani, megindokolni, mást javasolni, felajánlani a segítséget – hogy az eredmény valóban egy párbeszéd legyen.

A szituációs feladatokra azért érdemes időt és energiát szánni, mert igazán használható nyelvtudást adnak.

És ezt a nyelvtudást be is tudod velük gyakorolni. Mire arra kerül a sor, hogy TÉNYLEG érdeklődnöd kell egy külföldi állással kapcsolatban, vagy TÉNYLEG reklamálnod kell egy külföldi szállodában, esetleg TÉNYLEG  programot kell szervezned egy külföldinek (az ő közreműködésével) – már nem arra kell figyelned, hogyan mondj valamit, hanem arra, hogy mit mondj.

A fenti esetek egyébként egy általános idegennyelvi környezetben is simán megállják a helyüket.

Csakúgy, mint az alábbiakban szereplő lépések – szaknyelvi szituációkra íródtak, de simán lehet párhuzamot vonni az általános idegennyelvvel.

Hogyan készülj fel a szakmai szituációs feladatokra?

1. Nézd át alaposan a témákat, amik az általad kiválasztott nyelvvizsgán előfordulhatnak.
2. Tanuld meg és gyakorold be az adott témákhoz tartozó legszükségesebb kifejezéseket, szavakat.
3. Nézd át azokat a nyelvtani szerkezeteket, amik a szituációs párbeszéd feladatokban meghatározók lehetnek.
4. Tanulj meg néhány szófordulatot, kifejezést, ami előre tud vinni egy párbeszédet, ami segít kifejezni az elvárt funkciókat.
5. Gyűjts ötleteket a környezetedből, nézz híreket, olvass újságcikkeket, melyek valahogyan kapcsolódnak az adott témákhoz és a gazdasági élethez.
6. Gyakorolj, szerezz rutint.

Minden nyelvtanuló életében eljön az a pont, ahol egyedül már nem tud, vagy csak nehezen tud boldogulni. Ilyen a szituációs feladat. Akár készülsz nyelvvizsgára, akár nem. Mindenképpen kell valaki, akivel gyakorolni tudsz.

Szobatárs? Kolléga? Egy barát?

Nem rossz ötlet, feltéve, ha jobb szinten vannak az adott idegennyelvből, mint Te.

Viszont ők nem feltétlenül tudják, mire kell rámenni. Akár a kommunikáció hatékonyságát tekintve, akár a nyelvvizsga sikerességét tekintve. Egy tanár meg tudja. Bízz benne.

Ha szitukat, párbeszédeket kell gyakorolnod, – főleg szakmai szituációkat – ezen a ponton ne sajnáld a pénzt. Mindenképpen keress profi segítséget.

Amennyiben kérdésed van a témával kapcsolatban, vagy csak szeretnéd elmondani a tapasztalataidat véleményedet, tedd meg a Hozzászólásoknál.

Sikeres nyelvtanulást!